Vargha Gyula: Zúzmarás fa

Lelkem, mint a félig kiszáradt fa,
Leveleit korán elhullatta;
Többi fán még hervadás se látszott,
Már ő akkor leveletlen gyászolt

De hogy tél jött, zord, fagyos ködével,
Néma gyászát égi kéz födé el;
Talpig lombos most a zúzmarától,
Színezüstből tündérszőtte sátor.

1925