Kayos Béla: Amikor én fehérhajú…

Amikor én fehérhajú öregasszonyt látok,
Aki szelíd két szeméből hinti a jóságot.
Szívem mélyén felszakad a könnyeknek forrása,
Úgy nézek rá, mint valaha az édesanyámra,
Az édesanyámra.

Fehérhajú édesanyám, de messze vagy tőlem,
Vadvirágos sírhant alatt kint a temetőben.
Árva vagyok, árvább lennék, koldus lelkű régen,
Ha egy csillag nem vigyázna rám a magas égen.
Fent a magas égen.