Föglerné Kolozs Marcella: Tekints le…

Szülőföldem határait idegenek járják,
az örökké szent magyar földet vad csizmák tapossák.
Gyász borult a délibábos magyar rónaságra;
óh Istenem, tekints le a szenvedő Hazámra!

Tekints le rá, hisz minden röge
magyar vérrel van öntözve;
hősöknek és mártíroknak végtelen a száma;
óh Istenem, tekints le a szenvedő Hazámra-

Ne engedd, hogy országunkat a pogányok dúlják;
otthonunkat, házunk táját, jövőnket rombolják.
Add, hogy végre áldás szálljon a magyar anyákra;
óh Istenem, tekints le a szenvedő Hazámra!

Szűz Máriának zászlaja egykoron ott lengett;
látásától, erejétől a pogány is megdermedt.
Ő volt és marad Hazánk Patrónája;
óh Istenem, tekints le a szenvedő Hazámra.

Csak még egyszer tekints le az elárvult nemzetre,
lásd meg, hogy a kulcsolt kezek magasba emelve;
halld meg, hisz a könyörgésük már egeket dönget;
tedd szabaddá Istenünk a drága magyar földet!