Sértő Kálmán: Téli pihenő
Ha a szélnek zenekara
Elkezdi a nótát
S hó lep fehér szemfedővel
Minden piros rózsát, –
Kezdődik a pihenése
A falu népének,
Amíg nagy felhők rohannak
Útjain az égnek…
Nem urakéhoz hasonló
A nép pihenése,
Szerszámokat javítgatnak,
Tavasz kezdetére.
Asszonyok ruhát foltozva
Ős gyászdalt morognak,
Emberek, akár a rabok,
Kosarakat fonnak…
Nemcsak mező a falunak
Munkát ismerője,
Szenvednek a szobában is,
Hull bőrük verője.
Dolgoznak és azt nevezik
Téli pihenésnek:
Hogy néha a fülükbe jut
Fele egy mesének…
Népszava, 1938. január 16.