Diószeghy Dezső: Tavasz

Az első fa, mit virágozni láttam,
A kertben piros virágot nyitott.
A téli fagytól nem rügyeztek ki többé
A fehér jázminok.

Nézem a piros virágokat, mindegyik
Virágban szökkenő akarat.
Az élet küldte velök első hírnökét
S most a halál arat.

Meghalt a tavasz milliók ajkán,
Halottak feküsznek most szerteszét.
Magába zárja a tavaszi föld lágyan
S nem lesz felébredés.

A költő hallgat. A golyót neki is öntik,
Mit szívébe lőnek a gyilkosok.
Piros virágokra néz, tudja, nem nyílnak többé
A fehér jázminok.