Dancia leánya

Magyar népballada

Az öreg Dancia magát siratgatja:
Kilenc jánya közül még egy fia sincsen,

Aki megváltsa őt katona-rabságból…
Legkisebb leánya ajtóján hallgatja.

– Mér sírsz apám, mér sírsz, öreg édesapám?
– Hogyne sírnék, hogyne! hogyne sírnék, hogyne!

Kilenc jányom közül még egy fiam sincsen,
Aki megváltson már katona-rabságból!

– Vágassák hajamat vitézek módjára,
Öltöztessen engem katona-gúnyába,

Ültessen fel engem serény paripára,
Hogy váltsam meg kendet katona-rabságból!

…Ugyanúgy is leve, ugyanúgy elmene;
Ugyanúgy is leve, ugyanúgy elmene…

Pusztina, Moldva; gyűjtötte Jagamas János