A bolygó katona
Magyar népballada
Bodok felett vagyon egy kis sűrű berek,
Szegény Dancsuj Dávid a között kesereg.
Nem jó, Dávid, nem jó sírni, keseregni, –
Ha meglát valaki, hova tudsz ellenni?…
Az a fekete föld ketté hasadhatna,
Szegény Dancsuj Dávid belé borulhatna, –
De a fekete föld ketté nem hasadhat,
Szegény Dancsuj Dávid belé nem burulhat…
– Adjon Isten annak ezernyi ezer jót,
Ki az én bölcsőmet megrendítette vót.
Köszönöm apámnak s az édes anyámnak,
Mert jó fiat nevelt bolygó katonának,
Az ország rabjának…
Mennyi égen csillag – íródeák volna,
Mennyi réten fűszál – mind pennaszár volna
Mennyi erdő-lapi – mind papiros volna,
Veres tenger habja – mind tentalé volna:
Az én sok bánatim mégse féren arra,
Mégse férne arra…
Székelyföld; közölte Kriza János