Pierre de Ronsard: Hevertem április huszadikán
Hevertem április huszadikán a réten,
úgy tetszett: álmodom, s láttam egy őzbakot,
amely kedve szerint föl-alá futkosott,
s virágok közt tiport a táncos szökdelésben.
Agancsa ütközött, de csak úgy éppen-éppen,
s kis homlokán kecses, friss dölyffel duzzadott,
villogtatott szemét, két gömbölyű napot,
s vas-örvecske feszült kényes nyaka tövében.