Levél az olvasóhoz - 2017. 6. hó
Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
(Mt. 5. 29-30.)
Az elmúlt évek merényletei:
2015. Iszlamista támadássorozat januárban párizsi célpontok, köztük a Charlie Hebdo szerkesztősége ellen, 17 halálos áldozattal. Novemberben újabb merénylethullám Párizsban, 130 halálos áldozat.
2016. Isztambulban januárban 11 embert, júniusban, az Atatürk repülőtéren 45 főt ölnek meg öngyilkos merénylők.
2016. március 22. Kettős robbantás a brüsszeli Zaventem repülőtéren, majd egy metróállomáson; 32 halálos áldozat.
2016. július 14. Tömeges gázolás Nizzában a francia nemzeti ünnepen, 86 áldozat.
2016. december 19. Egy tunéziai férfi Berlin egyik legforgalmasabb karácsonyi vásárán a tömegbe hajt és 12 embert üt el, előtte a jármű lengyel sofőrjét agyonlövi.
2017. január 1. Szilveszter éjjel Isztambulban egy üzbég férfi nyit tüzet. A halálos áldozatok száma 39.
2017. március 22. Londonban, a parlament közelében egy terrorista a gyalogosok közé hajt, majd késsel a rendőrökre támad. A merényletben öten halnak meg.
2017. április 3. Öngyilkos merénylet a szentpétervári metróban, 15 áldozattal.
2017. április 7. Stockholmban egy üzbég férfi öt embert gázol halálra. (Magyar Idők összegzése)
Új hír…:
2017. május 22. Manchester, Manchester Arena koncert, 22 halott – javarészt gyermeklányt gyilkolt le a második generációs iszlamista féreg. 2017. június 4. London – 7 halott...
A felsorolásból hiányzik az a sok-sok megerőszakolt vagy csak szemérmében meggyalázott, összefogdosott nő, gyermeklány és kisfiú, akik vétlen áldozataivá váltak a mohamedán (nem elírás!) fundamentalizmus irreguláris, területfoglaló hordájának.
Közvetett gyilkossággal, tömeges gyilkosságra való felbujtással és abban bűnrészességgel vádolhatóak az önjelölt világhatalmi „elit”, a globális pénzvilág megnevezett és szabadkőműves titkosságában meg nem nevesített gazemberei, egyebek közt a legschvartzabb lelkű kitántorgott tőzsdespekuláns, bankházak vérigmohó haszonhalmozói, az irányadó, kollaboráns egyházi vezetők, a nyugat-európai országok hosszasan sorolható állam- és kormányfői, az Európai Unió vezetői, valamint ezen önjelölt világhatalmi vezérek parlamentjeiben nekik segédkezet nyújtó képviselők; mindazok, akik tevőlegesen vagy az egyre nagyobb veszélyt elkendőzve, félrehazudva cinkosan hozzájárultak vagy mai napig hozzájárulnak a kontinens és népei elárulásához, megfertőzéséhez! Talán elkövetkezhet még az a az idő is, amikor a feltételes mód kijelentővé válik és ezeknek a gazembereknek együtt és külön-külön is számot kell adniuk magukról, megbízóikról.
El kell végre fogadni, amit már sok szakavatott nemzetbiztonsági elemző megállapít, háború folyik kontinensünk országai, népei ellen, háború, még ha sajátos eszközökkel is. Ámbár a világtörténelemben volt már példa erre is, hogy kisebb-nagyobb diverzáns csapatokkal készítették elő az igazi, nagy létszámú lerohanást, zavart és meghasonlást szítva az okkupálásra kiszemelt területen. Sajátos eszközkészletű háború, ezért az önvédelemnek is alkalmazkodnia kell ehhez. Ma még elegendő (talán) a drótháló, nátódrót, azonban egyre inkább durvulnak és életellenessé válnak a belső terrorakciók, tehát nem lehetünk szemforgatóak – az éles tűzfegyver alkalmazása (legyen inkább előbb, mint utóbb) az egyetlen védelmi eszközzé válik. Az a tény, hogy számosan második generációs ifjú gyilkosok hajtják végre a támadásokat, pontosan jelzi, milyen végkimenetelű is a globalista halálvigécek száján varázsszóként ismételgetett integráció, asszimiláció. Hogy ma még megállítható-e az iszlám invázió békés eszközökkel, kérdéses. Az azonban biztos, ha erre kísérletet sem tesznek a nyugat-európai országok, ha önvédelmi ösztönüket fölszívja a merényletek helyszínén elhelyezett virág és mécses szőnyeg, a „nem félünk” hossza vége nincs bárgyú, könnyes fogadkozás, menthetetlenül fölbomlik az Unió, élesen és végérvényesen elszakadnak a magukat épeszűen megvédő közép-európai népektől.
Nem lehet szó nélkül hagyni azon tényt sem, hogy gazdasági-társadalmi okai mélyén az invázió és a pusztítás valódi esszenciája a korai középkorba rekedt mohamedán (iszlám) fundamentalizmus, a saria. A többé-kevésbé konszolidált és fejlődő keresztény vallást tűzzel, vassal irtani vagy meghódoltatni akaró mohamedi, alii parancsolat. Dehogy tesz különbséget a „könyvek népei” között, ma a gyöngébbnek látszó láncszem, a keresztények, holnap a zsidók és más káfírok kerülnek Allah szablyái elé. Vakok és szélsőségesen önsorsrontóak mindazon páholymesterek, akik úgy képzelik, ha elharapódzott a tűz a földgolyón, megálljt parancsolhatnának annak…
Mára a közel-keleti, afrikai térségek keresztény lakossága töredékére csappant az egyedi és csoportos gyilkosságok miatt, templomaikat, falvaikat, városaikat sikerrel tette a földdel egyenlővé az aljas iszlám horda. Kulturális és emberi értékeik – amelyeknek világtörténelmi jelentősége is volt – megszűntek. De e fölötti haragunkban se legyünk szemforgatóak, Irán, Irak, Kuvait, s hogy ki ne maradjanak, Afganisztán bombázását, a múzeumok, kulturális és kegyhelyeik elpusztítását eredményező légi csapások kiötlője és serény végrehajtója az Egyesült Államok légiereje volt, mondvacsinált okokkal. Azzal rázva le ennek ódiumát magukról, hogy azok járulékos veszteségek. Ezeket, az európai történettudomány és kultúra elleni bűntetteket nem iszlám fundamentalisták eszelték ki alighanem, hanem homályos páholyokban, Bilderberg-csoport összejöveteleken élemedett, aszaltkezű, világhatalomra és ősiségre törő megamilliárdosok…
Július közepétől végéig a FINA Világbajnokság eseményei tartják majd lázban az országot. Kit azért, mert ez nagyszerű dolog, részese lenni világra szóló eredményeknek, sportolói kitartásnak, küzdeni tudásnak. Mert talán végre nehéz lesz az országunkat, hazánkat lejáratók dolga, ha bizonygatnák, hogy itt zsidó- és idegengyűlölő náci igában sínylődik az egyébként nagyon jámbor, européer magyar oly annyira, hogy patás ördög Orbán Führernek és keretlegényeinek már szinte elkopott a korbácsa. Kit pedig azért, ami már napjainkban el is kezdődött, kákán is csomót keresve hibát találni a bajnokság helyszínein, lebonyolításán, és egyáltalán bebizonyítani, hogy az égig érő korrupció mindent mindenből kilopott, csak hogy a felcsúti Pancho Akadémia alatt 1 kilométer mélységben megépülhessen egy atombiztos football-utánpótlás stadion, ahol valójában a kormánytagok rúghatják a bőrt két mindenellopás között.
Tudom, épeszű ember előre olyanokat nem tud kitalálni, amiktől majd hangos lesz az ellenzék, bebizonyítva széles-e-hazának, hogy 2018-ban miért az ő, aranykort hozó, 13-14-15 havi nyugdíjat kifizető kormányuknak kell kiakolbólintani, majd gyorsan az ólomkamrák mélyére zárni az egész mai, eltévelyedett közéletet. De hátha csak én vagyok borúlátó…
Szomorú, vérlázító felsorolással kezdtem, illő és kívánatos is, hogy öröm és bizakodás kerüljön írásom végére. Ha parányit is, de elmozdulni látszik nemzetfogyásunk mutatója. Az eddigi intézkedések már kezdenek termőre fordulni, a következő évben bevezetésre váró családbarát intézkedések pedig folyamatában reményt adnak arra, hogy nem vész el az időben a magyar szó, szellem. Természetesen ez csak akkor válik igazzá, ha a keresztény-konzervatív-nemzeti irányultságú kormányzás felhatalmazást kap a választóktól újabb négy évre (különösen kétharmados súllyal). Ezenközben természetesen van még elég feladat, javítanivaló. Minden vezetésben voltak, vannak és alighanem lesznek is olyanok, akik féltehetséggel (vagy annyi nélkül is) kapnak szerepet a hatalomgyakorlásban, akik miatt a jobbkéz nem tudja, mit csinál a bal. De hiszem, hogy az ocsút mindig elviszi a szél…
Az is jól nyomon követhető, hogy lassanként elfogynak az egyre céltudatosabban csak a lumpen és az idióták köréből (erre kellenének a nagy számban írástudatlan bevándorlók) híveket toborzó ingyenélő nemzetvesztők csoportosulásai, pártocskái (el sosem fognak tűnni), bár kártételük elhúzódó agóniájukban is jelentős.
Nem lehet átugrani korokat, nem lehet mindjárt a szépre pingált jövőbe átszökkenni. Minden előre vivő útnak voltak, vannak, lesznek is kátyúi és simán futható szakaszai. De életképes nemzet sose remélhette, hogy nehézségek leküzdése nélkül juthat el valamiféle aranykorba. Alkalmasint a fáradsággal, hittel megszerzett haszon éltetőbb, mint ami csalfaság árán megszerezhető. Ahogy majd aranyaink, ezüstjeink és bronzaink, rangosabb helyezéseink is a közelgő, vizes világbajnokságon. Vereségeinkből pedig minden időben tudtunk erőt gyűjteni egy következő viadalhoz.
Czipott György
