Levél az olvasóhoz - 2012.10. hó

»A nemzet újjászületésére van szükség, mert pártviszály,
aljasság és mocsok; a becstelenség került túlsúlyba!
A gyengeség oka a bűn büntetlensége.«

/Pilsudski lengyel marsall/

Csendes proklamáció! 
 
A minap felbosszantott egy-két olyan megnyilvánulás, amit muszáj megosztanom veletek, mert tudom, sokan vagytok, akik így gondolkodtok, ahogy én. Mindig idegesített az, ha valaki  »pletyka« szinten szajkóz valamit, és nem támasztja alá az állítását semmilyen dokumentummal. Mindezt két okból lehet tenni: vagy korlátolt az illető, vagy a másikat akarja lejáratni olyanok előtt, akik szintén nem néznek utána, hanem adják majd tovább, mert akad még vagy kettő, aki nem akar gondolkozni, hiszen az olyan fárasztó…

    Azon kívül, hogy egyik magyar, magát nemzeti érzelműnek tartó, habzó szájjal szidja a másik, magát  nemzetibbnek tartót, és állít bizonyíthatatlan dolgokat tényként - miközben kérdés, hogy tud-e a rémhírterjesztésen kívül produkálni, felmutatni valami olyat, amit valóban a magyar nemzetért tett? Előbb ezért mutass fel bizonyítékokat és akkor támadhatsz, kérdőre vonhatsz, de addig csak vihar a bilibe minden szó! Nem egymás ellen, hanem magunkért kell lenni, tenni! Lehet nem egyet érteni, de ezt civilizáltan is meg lehetne beszélni /főleg a nemzeti oldal, hiszen egy dolgot akar, állítólag,  mindenik/, és nem vagdalkozni, egymást lejáratni. Nem hiszem, hogy olyan idióták lennénk, hogy nem vesszük észre: a liberális oldal épp ezt akarja! Láttátok ti azt, hogy valamelyik libsi-komcsi párt szidná a másikat? Mert én még nem! Nem akarjuk észrevenni, hogy szövetkezni fognak a jobb oldal ellen? Nem csak a Fidesz /ez a kirakat cél!/, de a Jobbik, a Főnix és egyéb mozgalmak ellen is. Miért nem tudjátok  a pitiáner személyeskedést, a sértődékenységeteket /milyen mimóza lelkűek vagytok, ha erről van szó, de mikor a másikat kell szapulni, akkor a fegyvertől se riadnátok vissza; azt hagyjátok a hazaárulóknak, mert azoknak golyó járt és jár minden időben/, hatalomvágyatokat félretenni? Olyan nehéz észrevenni, hogy mi készül a magyar emberek ellen, és azok ellen, akik mellettünk állnak? Vagy már végleg elborult a láthatár az egymás szembeköpködésétől? Még mindig nem tanultátok meg, hogy nem az a magyar, akinek esetleg magyar neve van, magyarul beszél, hanem az, aki vállalja a magyarság sorsát?! Sok, nem magyar nevűt ismerek, aki magyarabb volt, mint bármelyik, mellét veregető, magyar nevű. Csak gondoljatok az ARADI VÉRTANÚKRA.
 
Ne akarja senki megmondani, ki a magyar, azt úgyis a tettek döntik el!

   A komcsikat már rég el lehetett volna kergetni -ahogy azt az észtek tették-, ha nem lett volna ez a nép agymosva és eltunyulva a gulyás-kommunizmusi jólététől. Aki nem volt idegen elnyomás alatt, abban nem lehetett fenntartani az ellenállást. De most már ideje kimászni ebből a rezignáltságból, mert ütött az utolsó óra.

 Fel kell kelni a puha, meleg ágyikóból!  Ébresztő, nemzeti érzelmű magyarság!

Meister Éva
színművésznő