Varga Rudolf: CSAK HALLGAT

Talán.
Talán egy.
Talán egy szürkekabátos, egy,
egy szürke, szürkekabátos
hétköznapon, késő,
késő délután, talán
alkonyatkor, olyan,
olyan halkan, lépteit
alig, alig hallani, eljön,
eljön
érte az idő, megzörgeti
az ablakot, küszöb előtt
torkát köszörüli,
krákog, csizsmájáról
leveri a havat, zsebében
motoz, dohányt kotor, ráérős
cigit sodor, fúj nyakára
füsthurkot, szótlanul néz,
keresi tekintetét,
ő sem szól, amaz
is csak hallgat.