Czipott György: Plein air

megbékéltem szerterozsdállt
távolközi megállókkal –
tető sem volt s leszakadt rég
széltől védő lemezoldal,

talpfák közét felverte gaz;
kopott sínen siklott derű
s burjánzott ezer virággal
vérehullató fecskefű.

lobogott fönn cirmos égbolt
s két macskaként egerészett
egyszervolt és sohasemvolt.

– – –

fürdök csurom tavaszfényben.
nőttek körém betonfalvak
s vanná rozsdállt idő…, régen.