Áprily Lajos: Szüret

Most nézheted kivülről büszke-búsan:
hegy oldalában, csengő ég alatt
dalos, pogányos munka mint halad
arany croquantban, égő chasselas-rouge-ban.

Az ég alján szedők csapatja távol,
mint puttonyhátú óriás csigák:
egy méla dallam halkan hallik át
borús orosz fogoly-symphoniából.

A hegytetőn púp: hordó és szekér,
lomhán csurog bele az őszi vér,
az ostorszó s a tréfa messze pattan.

Egy meglesetten, édes pillanatban
két imbolygó alak egymáshoz ér,
s a mustos, édes ajkuk összecsattan.

                                                                   1917.