Kiss Menyhért: Január

Hideg szomorú január,
az ablakom jégvirágos;
dermedt, sötét, szomorú most
a nagy szürke, téli város.

Minden olyan reménytelen,
kínzó bánat sír a szóban;
olyan jó most legyinteni
s rámondani: így is jól  van…

Ül lelkemen ezer árnyék,
céda szégyen, bús fájdalom;
testvérem a zord január
és vad szele fujja dalom.