Sárosi Árpád: Egy ibolyacsokor

Elküldelek hozzá…
Nem vagy szerelmi posta többé.
Nincs üzenet, választ se kérek,
Nem vagy te már ma hírvivője
Remények, vágynak, szenvedélynek.

Elküldelek hozzá…
Nem fürösztlek meg csóközönben,
Könnyem sem hull a leveledre,
Elmúlt a láz, tavasznak láza
Mind eltemetve, elfeledve.

Elküldelek hozzá…
Nem titkon, hajnal mosolyával,
Szorongva, lesve mikor ébred?
Elküldelek hozzá fényes délben;
Minden vendége lásson téged.

Menj kis virágom…
S ha megkérdi, hogy mit üzentem?
Hajtsd meg fejed, ne légy beszédes.
Csak illatozzál és hervadj lassan
De ne közeledj a szívéhez.