Füzesi Magda: Emelj magasba

Bolyongok árnyéktalanul,
minden imám a földre hull.
Nem égek és nem égetek,
terítsd rám, Uram, felleged.

Emelj magasba: fű vagyok,
eltipornak a vándorok.
Láng vagyok: óvjad pisla fényem,
hogy ne haljak meg még egészen.

Víz vagyok, keskeny csermely-ág,
kővel rekeszt el a világ.
Ha nem vigyázod utamat,
minden szekér belém szalad.

Bolyongok árnyéktalanul,
minden imám a földre hull.
Nem égek és nem égetek,
terítsd reám szerelmedet.