Klimkinék jöttek, láttak és…
Az ukrán politikum kezdi nagyon bevinni az erdőbe a kárpátaljai magyar érdekvédőket, akik a fától, meglehet, nem látják az erdőt. Meggyőződésem, Lilija Hrinyevics oktatási miniszter múlt heti és Pavlo Klimkin külügyminiszter pénteki kárpátaljai látogatása csupán az elégedetlenségi hullám letörését szolgálta, miközben Kijevnek esze ágában sincs változtatni az oktatási törvényen. Sajnos, a kárpátaljai magyar politikum mintha besétált volna ebbe a csapdába.
Hrinyevics és Klimkin jöttek, nyugtatgattak, fotózkodtak, és visszautaztak. Érdemi módosítást nem ígértek. És mintha azok, akiknek ez feladatuk lenne, nem is követelnék már olyan vehemenciával a status quo visszaállítását. Nem a Facebookon kell panaszkodni és üzengetni, nem a magyar állami médiának kell elsírni a bánatunkat, nem zárt körben, a magyarság előtt kell bizonygatni, hogy megvédjük szerzett jogainkat, hanem Kijev felé kell azt megalkuvást nem tűrő módon jelezni: Nem engedünk!
Meg az erdélyi magyarok, ha már itt tartunk. Nos, nem sokat. Alexandru Diaconescu történész professzor az épített és egyéb örökség állapotáról.
Kós Károly gondolatai, amelyeket a Zágoni Istvánnal és Paál Lászlóval közösen fogalmaztak meg 1921-ben a Kiáltó szóban: „ujra kell kezdenünk az izzadságos, nehéz munkát. Tudom: vágni fogjuk kemény, vad sziklába az utat” ma is érvényesek. Akárcsak a Kolozsvári Nyilatkozat, amelyet utódaik tettek háromnegyed évszázad múltán az Úr és az erdélyi magyarok színe előtt a főtéri Szent Mihály templomban.
Katonai parádékkal, felvonulásokkal ünnepli ismét születésnapját Románia, és a nacionalizmustól fűtött mámoros hangulatban bizony nagyon kevesen mérlegelik, mit is hozott ennek az országnak, lakóinak ez az évszázad. Nekünk, magyaroknak, tudjuk, nem sok jót, de a többségi románság sem dicsekedhet, nemzeti öntudat szempontjából éllovasok, de minden más téren sereghajtók Európában.
Hétvégén kigyúlnak az adventi fények Háromszék magyar városainak főterein. Kézdin már szombaton meggyújtják az első adventi gyertyát a Kézdivásárhely központjában elhelyezett adventi koszorún. Kovásznán, Baróton és a megyeszékhelyen vasárnap tartják az ünnepséget.
A Csóka Művelődési és Oktatási Központ szervezésében – bemutatták dr. Várady Tibor Libatoll és történelem című művét.
„Se pénz, se posztó” – az ismert mondás eredetileg a fizetés elmaradását jelentette. De miért volt ilyen jelentősége a korabeli kereskedelemben a posztónak? Hogyan fizettek a termékekért, és milyen trükköket vetettek be a csalók a vevők megtévesztése érdekében? Mindennek feltárása pedig miként segíti a gazdaságtörténeti kutatásokat? Weisz Boglárka, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Középkori Magyar Gazdaságtörténet Lendület Kutatócsoportjának vezetője eddigi eredményeiket összegezte az mta.hu számára.
Elhunyt november 24-én, kilencvenegy éves korában Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, esszéista és irodalomkritikus, a nemzet művésze. Vasadi Péter transzcendens lírája szeretetre, alázatra és irgalomra tanít, a szabadságra neveli az embert – mondta róla Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke. Az elhunytat az Emberi Erőforrások Minisztériuma a családdal egyetértésben saját halottjává nyilvánítja.
Akik folyamatként tekintenek az idő sodrában zajló történelemformáló eseményekre, azok nem csupán évfordulónként emlékezhetnek a 150 évvel ezelőtt, az 1865-től húzódó, majd 1867 márciusában megkötött, Osztrák-Magyar Kiegyezésnek nevezett kétoldali, azaz bilaterális szerződésre, amit inkább kompromisszumnak nevezhetnénk.
Thaiföldön és Kambodzsában a restaurált ősi romok látványosságait turisták milliói keresik fel a világ minden zugából ide zarándokolva. Ang Kor vagy Ajutthaja valóban csodálatos, és az a tisztelet is elismerést érdemel, ahogyan a helyiek őrzik, védik történelmi emlékeiket. A szélsőségeket megelőzendő piktografikus jelekkel is figyelmeztetnek a tilalmakra. Nem csupán dohányozni, szemetelni, kiabálni vagy a romokon ugrálni tilos, de ízléstelenül pózolni, a szent helyeken méltatlanul viselkedni és öltözködni is. És ott, ahol a drogterjesztésért halálbüntetés jár, ott ezzel sem viccelnek. Van is hatása!
A gazdasági és politikai liberálisok szövetséget alkotnak, amikor a korlátozás nélküli migrációról van szó.
A legnépszerűbb német hírportál – Merkel egyik lábtörlője – láthatóan teljesen megzavarodott. Imádott kancellárnőjéből láthatóan kiábrándult, mert ennek a balliberális médiumnak erős kezű pofozó kell. Zavarodottsága meglátszik ma reggeli szerkesztőségi kör-emailjéből is. Az is, ami Merkelt illeti, de főként az, hogy hirtelen megtalálta szókészletében a „cigány” szót a bűnözéssel kapcsolatban.
November 19-én, Szent Erzsébet napján Csíkszentsimonban a Történelmi Vitézi Rend székelyföldi törzsszéke domborműves emléktáblát avatott vitéz lófő csíkszentsimoni Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes-miniszterelnök tiszteletére halálának 50. évfordulóján. Habár Lakatos Géza Budapesten született, régi székely, csíkszentsimoni család leszármazottja volt.
Jelentős környezeti változásoknak vagyunk tanúi. A klímaváltozás, a fajkihalások, a nagymértékben változó földi elemkörforgalom az életfeltételeinket is rontja. A környezeti és társadalmi változásokra a gazdaságpolitika főszereplői saját érdekeiknek megfelelően reagálnak, igyekeznek a fontos erőforrások feletti tulajdon- és döntési jogaikat kiterjeszteni. Alapvető természeti erőforrásaink közé tartoznak a termőtalajok, a felszíni és felszín alatti vizek, az éghajlati adottságok, az ásványkincsek, az energiahordozók. A talaj kiemelkedő szerepe korlátozott mennyiségéből és termőképességéből származik. Ugyanakkor a talajok termékenysége – részben a túlzott művelés miatt – nagy területeken romlik.
A testület érvénytelenítette a Diszkriminációellenes Tanács korábbi határozatát.
