Nagyboldogasszony Ünnepnapok - Esztergom, 2016. 08. 14-15.
Dugonics András író, tanár, az Etelka című korai magyar regény szerzője 198 éve hunyt el. Szerzetesi életet élt, költészetet és szónoklattant tanított, ugyanakkor az írás is foglalkoztatta. Életművét regények és színművek alkotják, legismertebb műve az 1788-ban megjelent Etelka, mely a regény és a történelmi tanulmány különös elegye.
Dugonics András 1740-ben született Szeged városában. Szülei gondos és alapos neveltetésben részesítették. Olyannyira kiváló előmenetelt tanúsított iskoláiban, hogy magára vonta a szegedi kegyesrendiek figyelmét is. Iskoláit 1756-ban elvégezve maga is a rendbe lépett. A szerzetesi próbaévek után Nagykárolyban bölcseletet, Nyitrán hittudományt tanult. Miséspappá szentelése után költészetet és szónoklattant tanított Erdélyben, Medgyesen.
Költészettel is foglalkozott, Gyöngyösi István volt a példaképe, akit e korszakban az egyetlen klasszikus magyar költőnek tartottak. Egyetemi tanárként működését 1774-ben Nagyszombaton kezdte meg, és akkor is folytatta, amikor 1777-ben az egyetemet áthelyezték Budára, majd 1788-ban egyetemi rektor lett. Öreg kora és testi gyengesége miatt 1808-ban nyugalomba vonult rokonaihoz Szegedre, ahol tíz évre rá meghalt.
... A liberális tömegdemokráciák nemzetállami keretek között léteznek, ami már önmagában korlátozó tényező. De a képviseleti demokrácia is a demokratikus elvek teljes érvényesítése ellen hat, hiszen a politikai rendszer működőképessége meghatározza a liberális és demokratikus elvek jellegét és érvényességének határait. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szociokulturális háttér különbözőségét sem. A liberális tömegdemokrácia célja nem a valódi szabadság megteremtése. A rendszer valódi haszonélvezője az a gazdasági-pénzügyi elit, amelyik szimbiózisban él a politikai osztállyal, és nem túl bonyolult áttételeken keresztül működteti az elit elvárásainak megfelelő társadalmi és gazdasági struktúrákat.
„Ahogy végignéztem Király Ferenc szobrait a Várkert Bazárban, legutóbbi életműkiállításán, próbáltam mögéjük gondolni: miért ilyenek, és miért nem mások?” – írja Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója a Magyar Napló július 11-én megjelent legújabb számában. A cikket Király Ferenc szobrászművész munkáiról készített felvételekkel illusztrálták; a muravidéki mestert Hóvári János személyes hangú írásából ismerhetjük meg.
A marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány 2016. július 29-30-án tartja a Helikoni Leszármazottak Találkozóját. A báró Kemény Miklós kezdeményezésére létrehozott alapítvány 2000-től rendszeresítette emlékrendezvényeit, Marosvécsre pedig 2003-tól hívja meg évente ilyenkor a helikoni írók leszármazottait. A kastély visszaszolgáltatása óta – amely eseményre, s a tényleges átvételre, a kapuk megnyitására 2014 őszén kerülhetett sor – a helikoni találkozók ismét azon falak között zajlanak. amelyek annak idején otthont adtak a báró Kemény János által szervezett programoknak.
Lassan megszokhattuk, hogy ha nyár, akkor a Tiszaháton tartalmas programok és különböző nyári táborok várják a gyermekeket és pedagógusaikat.
Így van ez idén is, hiszen alig ért véget az első klasszikus zenei tábor Tiszapéterfalván, máris megnyitotta kapuit a XXI. Kárpátaljai Népzenei, Néptánc és Kézműves Tábor, mely idén a Kölcsey Továbbképzés programsorozatával is bővült. Ez utóbbin a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és vidékünk egyéb oktatási intézményeinek pedagógusai vehetnek részt szakmai továbbképzésen, melyet dr. Sándor Ildikó, a Hagyományok Házának módszertani felelőse tart.
Hollande francia elnök tegnap hajnali négykor a nizzai tömegmészárlás nyomán ezt mondta és hallgatta el e fordulópontot jelentő kulcsmondatot az MTI és nyomában a hazai sajtó. (07. 16.)
A francia és a német kormány kidolgozta az Európai Unió megreformálásának egy tervezetét, mert a nyugati vezetők attól tartanak, hogy a britek kilépésével megkezdődött az unió széthullása. A dokumentum szerint egyetlen föderális államban egyesítenék Németországot és Franciaországot, az EU többi tagállama pedig ultimátumot kap: idővel minden országnak csatlakoznia kell.
Mint korábbi meghívónkból értesülhettek, június 26-án Dabason, terveinknek megfelelően, evangélikus Istentisztelettel majd emlékműsorral – Szakály Sándor professzor, fővédnök megemlékezésével, Murányi László versmondásával és Dinnyés József dalaival–a város polgármestere Kőszegi Zoltán és Törőcsik Attila [beszéde a „Bővebben...” kinyitásával olvasható] a Szózat havilapot támogató alapítvány elnöke megnyitotta a tragikus sorsú költő halálának 99. évfordulója alkalmából a közösen szervezett Gyóni- emlékévet.
Mítoszok, tévhitek, téves történeti elképzelések helyett hiteles, kutatásokon alapuló adatok, valamint értékelő, elemző megközelítés – ez a lényege a Székelyföld története című, háromkötetes történettudományi műnek. A nagymonográfia 22 szerző összefogásával készült, közérthető stílusa által a szakemberek mellett a székelység iránt érdeklődő nagyközönségnek is érdekes lehet.
Az erdélyi magyarság, azon belül pedig a szorosan vett Székelyföld múltja nem csupán a történészszakma és más társadalomtudományok számára kiemelkedően érdekes – olvasható az mta.hu oldalon. Az 1986-ban megjelent, a jelen kötethez hasonlóan ugyancsak háromkötetes Erdély története a maga idejében komoly visszhangot váltott ki mind szakmai körökben, mind pedig a nagyközönség soraiban.
Keresik a hozzátartozóikat azoknak a huszároknak, akik a Rimaszombat melletti Szabatka-pusztán álló laktanyából vonultak ki a II. világháború Don-kanyarnál zajló harcaiba. A kutatást a rimaszombati Bástya Egyesület Információs és Kulturális Központ vezeti. A cél, hogy együtt emlékezhessenek meg az első gömöri huszáremlékműnél.
Baksay István, a város történetének egyik legalaposabb ismerője jegyezte fel, hogy a hagyomány szerint a Gömör-megyei Rimaszombat több egymáshoz közel fekvő kisebb község egyesüléséből keletkezett. Ilyenek például Kurinc, Téhány, Szabatka. Ezek a pusztai birtokok közigazgatásilag a városhoz tartoznak, de részben magántulajdonban állnak. „Szabatka m. kir. állami méntelep, csinos barakképítményekkel” – írja dr. Veres Samu a Borovszky – Gömör-Kishont vármegye Rimaszombat fejezetében. Ma is így él a köztudatban, hogy itt laktanya és lótelep is állt.
2025-ig szóló Magyarország-projektet indított tavaly júniusban a Soros György alapította Open Society Foundations – derül ki a szervezet honlapján közzétett felhívásból. Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Soros által támogatott „civil” szervezetek 2017-től a folyamatos káosz látszatát akarják majd kelteni.
Soros György és más külföldi támogatók évekre előre, súlyos milliókkal kitömték az egymással sűrű hálózatot alkotó „civil” szervezeteket, ahogy az már a Magyar Idők cikksorozatából is kiderült. Soros azonban hosszú távon gondolkodik abban, hogy Magyarországon megvalósítsa a „nyílt társadalmat”.
Magyarország Köztársasági Elnöke
[a koppenhágai magyar követségen átadva]
Søren Peder Sørensen
Újságíró Részére
A II. Világháború végén Dániába került magyar
Katonák történetének feltárása és emlékük megörzése
Érdekében több évtizeden át végzett elkötelezett
Kutatómunkája elismeréseként
A MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT
KITÜNTETÉST ADOMÁNYOZOM.
Kelt Budapesten, 2016. évi március hó 7. napján.
Áder János
Hivatkozások:
www.sorenpedersorensen.dk
http://deungarskesoldater.dk/a-magyar-katonak/fegyvertelenul-daniaban-2/
http://nava.hu/id/mec-1722456/
http://szozat.org/index.php/mozgokep/7793-hadifoglyok-daniaban
A marosvásárhelyi Magyar Királyi „Csaba királyfi” Honvéd Gyorsfegyvernemi Hadapródiskola története
A visegrádi országok (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Csehország) az Egyesült Királyság unióból történő kiválásáról szóló döntés nyomán az Európai Bizottság (EB) jogkörének korlátozását sürgették kedden Brüsszelben, Varsó pedig egyenesen a bizottság elnökének, Jean-Claude Junckernek a menesztését kérte – jelentette a Reuters hírügynökség.
A Brexit mély aggodalommal tölti el a V4-eket, ugyanis a kelet-közép-európai országok Londonban vélték felismerni fő szövetségesüket abban, hogy csökkentsék Brüsszel irányítását az EU felett – jegyezte meg a Reuters.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter feltette a kérdést, hogy az Európai Bizottság vezetésének van-e joga tovább működni, van-e joga rendbe hozni Európát.