1938 – a Hazatérés naplója (1.)
„Kérve a jó Istent, hogy mi is hasznos, munkás polgára lehessünk visszanyert hazánknak, megköszönve segedelmét kérjük: Isten áldd meg a magyart!” E sorokkal zárul – 1938. november 14-én – özv. Hornyák Gézáné Irma, a losonci Református Nőegylet aktív tagjának naplója. E napló részletekben való közlésével egy páratlan történelmi utazásra invitáljuk a kedves olvasót, mely során betekinthetünk a harmincas évek végének felvidéki mindennapjaiba – és átélhetjük a várakozás, majd a Hazatérés szavakba is nehezen önthető pillanatait…
1946. március 5-én Winston Churchillnek az egyesült államokbeli Fultonban tartott híres beszédében hangzott el a következő: „A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa.”
A magyar kormány a 2000-es évek eleje óta folyamatosan napirenden tartotta a Szovjetunióba hadifogolyként és kényszermunkásként került, mintegy 600 ezer magyar adatainak megismerését, és erre a vegyesbizottság döntése alapján lehetőség nyílik. Ezután kiderülhet, hogy ki hol esett hadifogságba, mely táborba került, milyen egészségi állapotban volt, illetve, hogy hol nyugszik az a 60 ezer magyar, aki soha nem tért haza a Szovjetunióból – áll az Emmi közleményében.„A megállapodás azért is jelentős, mert a szovjet hadifogság és kényszermunka majd minden családot érintett a II. világháború során és az azt követő években. Most ezek a családok új információkhoz juthatnak szerettük sorsát érintően”
Egy ország csak akkor tud fennmaradni, ha egy olyan kultúra, szokásrend és erkölcs tartja össze, amelyet elfogad és amelyhez alkalmazkodik a társadalom meghatározó része. A domináns kultúra léte tehát nem igazán vita kérdése, hanem egy nemzet létéről vagy nemlétéről szól.
Részletek a 2018. szeptember 1-jén megjelent interjúból:
A Horthy Miklós Emlékére Alapítvány és Kenderes fideszes vezetésű önkormányzata ökumenikus istentisztelettel, koszorúzással, fotókiállítással és tudományos konferenciával egybekötött emléknapot tartott a településen született Horthy Miklós volt kormányzó emlékére.
„Egyetlen ukrán tannyelvű iskola sem maradt a megszállt Krímen”
Rendkívül „alapos” elemzés arról, hogy a bármit tesznek is a magyarok úgyis a Nagy Revízión jár az agyuk.
Rimaszombatban az új református óvoda ünnepélyes alapkőletételére 2018. szeptember 4-én került sor, amikor is Grezsa István, Fazekas László, Molnár Sándor és Molnárné Pelle Beáta közösen elhelyezték az időkapszulát, mellyel a püspök szavai szerint egy téglát építettek a magyar közösségünk falába.
Hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy a 16. században a rosszul fizetett komáromi naszádosok egy alkalommal nem a török, hanem Bécs ellen vonultak. Az esetet bizonyító tényeket Takáts Sándor komáromi származású történész „halászta elő” a bécsi kamarai levéltárból. Ezeken alapul alábbi történetünk.
Rendhagyó írással jelentkezünk: egy novellát közlünk, melynek főhőse az éppen 80 éve, 1938. augusztus 29-én elhunyt író, költő, műfordító, humorista, és amelyet az ő élete, munkássága ihletett. Valószínűleg sokan kitalálták már, ki bújhat meg az alábbi leírás mögött. Ám akik még nem tudják, kiről van szó, azoknak a kellemes olvasás mellé jó rejtvényfejtést is kívánunk. :)
Ezeket az embereket és elveiket nem az alapján kell megítélni, hogy ezen területeken fellelhetők első közelítésben normális, tudományos gondolkodásra képes szakemberek is.-1.jpg)
Tisztelt Tagtársak!
Az összetartozás jelképeként idén második alkalommal öntötték össze búzájukat a kárpátaljai, erdélyi és magyar testvértelepülések Nevetlenfaluban. A Magyarok Kenyere program nyomán hagyományteremtő jelleggel életre hívott Testvérek Kenyere egy újabb kiváló alkalom a kapcsolatok ápolására.
Összesen 11 országból 1 millió 128 385 aláírás gyűlt össze a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés támogatására, miután az érintett tagországok hatóságai hitelesítették az aláírásokat – közölte kedden a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
