Magyargyűlölet – csak úgy zsigerből…
A legsötétebb történelmi időkre emlékezetető törvénykezdeményezéssel álltak elő a román parlamentben: börtönnel büntetnék a románellenes megnyilvánulásokat. Hogy mi minősül annak, mármint románellenes megnyilvánulásnak, azt természetesen ők döntik el. Ha jogszabály lesz a tervezetből. Aggodalomra okot adó részlet: ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt vannak az aláírók között. A kezdeményezők állítása szerint a jogszabálytervezet mintájául az antiszemitizmus visszaszorítását célzó nemrég elfogadott törvény szolgált.
A törvénytervezet szerint románellenesnek nevezhető minden olyan gesztus és kifejezés, amelyet a románokkal, a román közösségi intézményekkel vagy román templomokkal szembeni gyűlölet vezérel. Azaz: gyakorlatilag mindenre ráfogható lesz a románellenesség. Amit keményen büntetnének: például három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel a románellenes megnyilvánulásokat és románellenes jelképek nyilvános terjesztését, illetve háromtól tíz évig terjedő börtönnel a románellenes szervezkedést vagy annak pénzelését. A tanult törvényhozók perverz módon arról sem feledkeztek meg, hogy egyúttal az árulást is bátorítsák: büntetlenséget ígérnek a románellenes szervezetek „leleplezőinek”.
Százötven éve született (vitéz nagybányai) Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18. –Estoril, Portugália, 1957. február 9.), a 20. századi magyar történelem meghatározó alakja. Horthy Miklós kormányzó éppen százötven éve született • Fotó: Babucs Zoltán hadtörténész gyűjteményéből Mind születése, mind halála időpontja jelképesnek értelmezhető. Egy esztendővel az osztrák–magyar kiegyezést követően jött a világra – és egy héttel a magyar-horvát kiegyezés előtt –, élete zömét a fél évszázados Monarchia időszaka töltötte ki, amihez később közel negyedszázados kormányzóság társult. Egy évtizednél hosszabbra nyúló időskori száműzetése a reményt keltő ötvenhatos forradalom leverése után néhány hónappal annak kudarca okán véglegesen megfáradva ért véget. Keresztyén lelkülettel elfogadva ugyan a sorsot, de bele nem nyugodva abba a sok igazságtalanságba, amit hazájára és személy szerint őreá mért.
Pozsonyban harmadik fejezetéhez érkezett az a nemzetközi történelmi konferencia, mely a második világháború utáni Csehszlovákiában történt tragikus cselekmények feltárására, és azok áldozatai előtt való főhajtásra irányul.
Többször is barbár módon meggyalázták a beregszászi Kerek-hegyen lévő keresztet és az oda vezető keresztutat.
Héthatár Irodalmi Fesztivált rendeznek Terényben, a Nógrád megyei faluban július 7-én írók, költők, zenészek, színészek és énekesek előadásaival várják a közönséget – közölte Erős Kinga, a fesztivál főszervezője június 22-én. Az érdeklődők megtekinthetik a Szabotázs Színház Balfácánok című darabját, de részt vehetnek Szalóki Ági koncertjén is.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának fejlesztése újabb állomásához érkezett: átadták a Ludovika Huszár Díszszakasz részére az egykori lovarda megújult épületét.
Zarándoklattal egybekötött ünnepi szentmisén emlékezett meg a Katolikus Tábori Püspökség a Magyar Honvédség megalapításának 170. évfordulójáról június 30-án, szombaton, a máriapócsi nemzeti kegyhelyen.
Van a Ferenc pápa által celebrált szentmiséknek egy olyan kérdéses eleme, ami mindezidáig megválaszolás nélkül maradt.
Stoffán György neve és írói, keresztény nemzeti elkötelezettsége felelősségvállalása nem ismeretlen az olvasók előtt. A nemzetek békéje, az egységes magyar nemzet érdekei és céljai, a keresztény-keresztény felekezetek közeledése és a problémák megoldásának felvázolása szinte minden írásának, könyvének, tanulmányának a gerince. Ezért volt öröm, hogy elfogadta a szatmárnémeti magyar civilek meghívását, a magyarországi magyarok által kissé elfeledett, kissé ismeretlen városba. A könyvbemutatót követően kérdeztük a magyarországi író-újságírót a városunkban szerzett tapasztalatairól, érzéseiről, munkásságáról.
Vasile Lechințan szerint az erdélyi magyarok eltulajdonították a... saját vagyonukat. Ami persze nem is az övék. Hanem a románoké is. Ez ügyben levelet is írt Klaus Iohannis elnöknek.
1569. október 12-én a törvényes magyar király, I. Miksa parancsára börtönbe vetették az egri hőst, Dobó Istvánt és egy másik felső-magyarországi földbirtokost, Balassa Jánost, a költő Balassi Bálint édesapját. Erre az eseményre emlékeztek pozsonyi magyarok kedden a pozsonyi vár főbejárata előtt.
Talán csak néhány közgazdász, vagy történész, esetleg a tizenkettedikes gimnazista (aki most tanulja) vágja rá: tudom, „bekerítést” jelent! Amely fogalom alatt azt a 16. századi Angliában elindult gazdasági folyamatot értjük, mikor is egyes nagybirtokosok a közös legelőket, vagy az addig műveletlen területeket, illetve a parasztok által bérelt parcellákat kerítéssel vették körbe. Nos, valami hasonló küzdelem zajlik ma Magyarországon is akkor, mikor a kormány tudatosan építi fel a magyar identitású, nemzeti tőkés „osztályt”. Azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy a „legelők” nálunk elaprózva, ez idáig jobbára idegenek tulajdonában volt. Ez mindenképpen bizakodó folyamat, amelyet azért nem árt kritikusan is szemlélni és ha szükséges, akkor finomhangolni.
Június 19-én, sajtótájékoztatón 
Ismerjük azt az egyesített média- és politikusi kórust, amely szerint mi, magyarok javíthatatlanul előítéletesek vagyunk. Antiszemiták, romakirekesztők és – főleg 2015 óta – idegengyűlölők. Nincs mentségünk e nagykórus szerint, ha csak az nem, hogy az Orbán-kormány a rossz szellemünk. Amely már megint alkotmányt módosít, éppen a gyűlölet és előítéletesség szítására.
