Nagy idők vándora

Versek zengtek Sepsiszentgyörgyön

Kezdetben volt a vers – vallja a produkció születéséről Ferencz Csaba: Fekete Vince versciklusának darabjait zenésítette meg jó két évvel korábban, miközben csak úgy, a maga kedvére muzsikált. Aztán szólt Kolcsár Józsefnek: adnák elő közösen, ők énekelik, a színművész meg mondja a verseket. Ekkor jött be a képbe Szilágyi Domokos – Fekete Vince versciklusának egyik mottója az erdélyi költő Hegyek, fák, füvek című verséből való. Így született hát az ötlet: legyen ez egy folyamat, közös alkotás, Fekete Vince verseit énekeljék, Szilágyi Domokos sorait szavalja Kolcsár József. Aztán bevonták a többieket is, a profi zenészeket, így nyerte el lassanként végső formáját a Mácsa­fej és a Kézdivásárhelyi Városi Színház közös előadása

Hétköznapi hazaszeretet: 70 éve ért véget a 2. világháború

1944.október vége volt, amikor Ungvár mellett egy hegyoldali erdőben leálltunk. Elfoglaltuk az állásainkat, csak egy baj volt, a telefonösszeköttetés nem működött a főparancsnoksággal. A főtisztünk egyre csak mondta, hogy várjunk, várjunk, amíg újabb parancsot nem kapunk. A magyar főhadtesttől 150 kilométer távolságra voltunk, de se előre, se hátra nem tudtunk menni, mert mindenütt oroszok voltak. Ekkor vettük tudomásul, hogy bekerített az ellenség. Hirtelen ránk csaptak és mind fogságba estünk.
A hosszú és fárasztó út után végre megállt velünk a vonat egy nagy síkság közepén. Ahogy kitereltek a vagonokból, előttünk magasodott egy nagy szemétdomb, ebből jöttem rá, hogy bányavidékre hoztak minket. A bánya mellett volt egy fából összetákolt fogolytábor, ahová 900 szerencsétlen foglyot zsúfoltak össze, köztük engem is.

„Kárpátaljai magyar vagyok, ezt mindig és mindenütt büszkén vállalom” – Interjú Füzesi Magda költővel

Elismert költő, Táncsics Mihály-díjas újságíró, a Beregi Hírlap egykori és a Kárpátaljai Hírmondó jelenlegi főszerkesztője, a Forrás Stúdió és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapítói közé tartozik, tagja az Ukrajnai Írószövetségnek, a Magyar Írószövetségnek és a Magyar Művészeti Akadémiának. Érettségi után nyomdászként dolgozott, majd levelező tagozaton szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. Fontos számára az ősök hagyományainak és emlékének tisztelete, az elsők között fogalmazta meg az 1944-es deportálások sorstragédiáját, szülőfaluja néprajzi értékeit pedig ma is kutatja. A kárpátaljai magyar irodalom egyik legismertebb alakja tisztelte meg jelenlétével a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság márciusi műhelymunkáját. Már akkor terveztük azt, hogy interjút készítünk vele, ami végül kisebb csúszással ugyan, de mostanra, a szerző születésnapja alkalmából sikerült is. Az alábbiakban egy elektronikus levelezés keretében készült interjút olvashatnak Füzesi Magdával.

Noam Chomsky: „Szakadék felé tart a világ”

– Az Egyesült Államokat terrorállamnak tartja, de Európa, hogyan illik ebbe a képbe?
– Nemrég készült egy tanulmány. A Nyílt Társadalom Intézet Alapítványa készítette a  CIA kínzási technikáiról. A kínzás legrosszabb formája a kiadás. Ez azt jelenti, hogy a gyanúsítottakat elküldték egy kis kínzásra olyan diktátorokhoz, mint Asszad, Khadhafi, vagy Mubarak, hogy kicsikarjanak belőlük valamit. (...) És a dél-amerikai országok nem vettek részt a CIA programban, az európaiak pedig igen. Ha a gazda üvölt, a szolga behúzza fülét-farkát. (...) Túl gyávák, hogy saját álláspontjuk legyen. (...)

Mindszenty darab

Halottaink meggyalázva nem nyugodhatnak!

Száz éve ezen a napon elesett egy magyar katona a Kárpátokban. Ulrich Konrád, 29 éves honvéd a Cs. és kir. XVII. hadtestben szolgált szakaszvezetőként. Nem is emlékeznénk meg róla, ha egészen váratlanul nem bukkantunk volna rá megrongált, meggyalázott síremlékére Északkelet-Felvidék egyik csendes falujában. Ez az ismeretterjesztő beszámoló annak érdekében is született, hogy a honpolgárok érdeklődését a méltatlanul hánykolódó magyar síremlékek sorsa iránt felkeltse.
Két héttel ezelőtt a Magyar Patrióták Közössége négyfős küldöttsége a hajdani Sáros vármegyében tett látogatást. Április 11-én a Szekcső völgyében jártunk, azon belül is a történelem folyamán magyar lakosságúnak mondott Magyarraszlavicán – a Raszlaviczy család ősi fészkében – kerestük a múlt emlékeit.

Megtaláltuk Rákóczi udvari kápolnáját Nagysároson

A Magyar Patrióták Közössége négytagú küldöttsége április 10-12. között Északkelet-Felvidéken, a történelmi Sáros vármegyében járt. Örökségturisztikai utunk fő célpontja az Eperjestől mindössze öt kilométerre északnyugatra, a Tarca folyó mentén fekvő Nagysáros (Veľký Šariš) volt, azon belül is II. Rákóczi Ferenc elfeledett udvari kápolnája, amely a Város (Varoš) nevű településrészen található.
A Rákóczi-kápolna, amely a II. világháború után lebontott Rákóczi-kastély része volt, valamilyen csoda folytán megmenekült a magyar múltat végképp eltörölni akaró csehszlovák kommunisták bontócsákányaitól – a kastély eltüntetését követően azonban puszta létezése is teljes feledésbe ment. Mi is csak véletlenül, egy XIX. századi ábrázolás és egy, az 1970-es években kiadott csehszlovák képeslap alapján azonosítottuk be az értékes műemléket 2014 decemberében. Ekkor határoztuk el, hogy az elfedetett Rákóczi-emlékhelyet felkeressük és újból közismertté tesszük.

Búcsúzunk a Forrás alapító főszerkesztőjétől

2015. április 21-én elhunyt Varga Mihály, a Forrás alapító főszerkesztője.
Varga Mihály azok közé tartozott, akik azt akarták, hogy Kecskeméten komoly kulturális és művészeti élet legyen, s sokat is tett ezért. Ha lesz majd valaki, aki pontról pontra nyomon követi az itteni művészeti élet fontos mozzanatait, az pontosan látja majd azt a szerepet is, amelyet Varga Mihály betöltött. Már a Kiskunság-antológia „első folyamában” szerepelt írásaival és a szerkesztőségének is tagja volt az ötvenes évek végén, szerkesztette az Aranyhomok antológiát, majd a Kiskunság újabb, már a hatvanas évekbeli folyamát. Mindezzel a Forrás életre hívását alapozta meg, ahogy emlékezésében írta, a lapteremtők lázas izgalmával készítették elő a lap elindítását: „Naplóm szerint azokban a lázas, reményteli, izgalmas napokban néhányan (Buda, Szekér, Hatvani. Goór. Madarász s jómagam) igencsak keveset aludtunk. Gyümölcsérlelő, gyönyörű időszak volt ez, 1968 végén.”
(forrás: http://www.forrasfolyoirat.hu/ , fotó: Bahget Iskander)

„Törvényes” megszállás

Az alkotók szándéka szerint elengedhetetlen, hogy a második világháborút követő időszakot módszeres levéltári alapkutatásokon alapuló forráskiadvány elkészítésével mutassák be. A magyar történettudomány az 1990-et megelőző időszakban is több – mai értelemben is időtálló munkát jelentetett meg – de országos keresztmetszetet nyújtó, kiegyensúlyozott szemléletű, tárgyilagos, szigorúan tudományos igényű kiadványok csak a rendszerváltozás után láttak napvilágot, főként a levéltáros társadalom, illetőleg az Országos Levéltár tudós levéltárosainak (Szűcs László és G. Vass István) munkái nyomán. Az említettek mellett más műhelyekben is készültek kiváló dokumentumkötetek. A „Törvényes” megszállás” levéltárosai ezen a széles nyomvonalon haladva, de nem magyar belpolitika egészére, hanem a szovjet csapatok hazai megszálló tevékenységére fókuszálva válogatták a forrásokat. A dokumentumok nem csak a negatív kilengéseket mutatják be, hanem a szerkesztő törekedett kiegyensúlyozott történelmi körképet nyújtani.

Első világháborúról szóló könyv bemutatója a Hadtörténeti Múzeumban

Az első világháború kitörésének századik évfordulójáról a Hadtörténeti Múzeum is többféleképpen megemlékezett. Ehhez a kezdeményezéshez, és a háborúban való magyar szerepvállalás megismertetésének céljához is köthető Hajdu Tibornak és Pollmann Ferencnek az Osiris Kiadó gondozásában kiadott könyve is. A nagy magyarországi társadalomtudományi kézikönyveket megjelentető kiadó vállalkozott arra, hogy eljuttassa az olvasókhoz azt a könyvet, amit mindeddig hiába kerestünk a polcokon: egy Magyarország helyét, szerepét, mozgásterét bemutató összefoglalást.
A kötet bemutatóján Romsics Ignác vállalta magára a szerepet, hogy a kötetet az érdeklődő hallgatósággal megismertesse. A Széchenyi-díjas történész elmondta: az első világháború értelmezésének kísérlete már nagyjából százéves múltra tekint vissza, hiszen ezek az elemzések, a felelősségkeresések már akkor megkezdődtek, amikor a fegyverek elhallgattak. Magyarország kezdetben a szerbekre, oroszokra osztotta a bűnbak szerepét, míg a nyugati országok elsősorban az Osztrák-Magyar Monarchiára mutogattak felelősként.

SZENT KORONA DÉLUTÁNOK

A GRÁL NAPJA
Házigazda: Dr. Varga Tibor

2015. április 26. 12:00 órától
BUDAKALÁSZ
Kós Károly
Művelődési Ház és Könyvtár

Ingyenes program!

Isten éltesse, Csukás István!

Generációk nőttek fel, és fognak is még nevelkedni a történetein. Bár korai költészete a felnőtteknek szólt, amiben a fővárosba került ifjú értelmiségi fájdalmait írta meg, de Kormos István bíztatására a gyerekirodalom felé fordul. Így születtek meg Pom-pom, Mirr-Murr, a nagy ho-ho-horgász és Süsü történetei. Csukás István ma ünnepli 79. születésnapját.

IVANCSICS ILONA és SZÍNTÁRSAI bemutatják:

Neil Simon

NŐI FURCSA PÁR
vígjáték két készben

2015. április 10. 19:00
SZENTENDREI PMK

Föszerepben:
Hűvösvölgyi Ildikó

Áldott Húsvétot!