224 éve született Katona József
224 éve született Katona József, drámaíró, költő és főügyész, akinek az életművét beárnyékolja a Bánk bán sikere és a magyar kulturális életben betöltött szerepe, holott gazdagabb munkásságot tudhat magáénak: több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről is.
Katona József 1791. november 11-én született Kecskeméten. Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. Apja 1802-ben Pestre vitte az I. gimnáziumi osztályba; de a sokat betegeskedő fiút szülei az iskolai év végén hazavitték és a 2. latin osztálytól kezdve a 6.-ig iskoláit Kecskeméten végezte. 1808-ban a filozófiai tanfolyamot (7. osztály) a szegedi piaristáknál kezdte meg, a második évet is itt folytatta, de ezen tanszakot 1810-ben, Pesten fejezte be.
Szilágysomlyó a majd’ 600 méteres Magura hegycsoport tömege alatt, Szilágy megyében, a kicsiny Kraszna folyó két partján terül el. Ezt a tájegységet már nem a történelmi Erdélyhez, hanem az „Erdély-Részekhez”, újabban közkeletűvé vált latin nevén a Partiumhoz sorolják. Annak dacára, hogy a magyar határ ide csak 80 kilométer, az anyaországi turisták valamiért látványosan elkerülik. Pedig igazán nem érdemli ez a festői fekvésű kicsiny városka, hogy mostohán kezeljük, hiszen itt található a nevezetes Báthory család fejedelmi ágának régi „sasfészke.” A dühöngő kommunizmus ellenére Szilágysomlyó ma is a Szilágyság egyik magyar szellemi központja, a mesterségesen felduzzasztott megyeszékhely, a magyar szempontból egyre inkább hanyatló Zilah mellett. Többnyire erős református magyar falvak veszik körül a hajdan 80%-ban magyarok lakta kisvárost. A romokban heverő Báthory-várkastély – melyet méltán nevezhetünk a Báthory család központjának – erdélyi nemzeti emlékhelyeink egyike.
A Magyar Patrióták Közössége november 4-én villámlátogatást tett a három legismertebb helyszínen, Németcsernyén, Párdányban és Módoson. Németcsernyén a helyi magyar hívekkel is találkoztunk. Szomorúan vettük tudomásul, hogy a nagybecskereki püspök utasítására továbbra sem lehet misézni az 1808-ban emelt, 1868-ban átépített templomban. Nagyban rontja a közösség esélyeit, hogy emiatt a hívek elmaradnak a vasárnapi istentiszteleti alkalmakról, mondván, „milyen mise az, ahol nincs pap.” Új információ, hogy a templom mögötti gazos, bozótos hely nem más, mint a partizánok által 1944-45-ben bestiálisan legyilkolt német és magyar civilek tömegsírja. Ezt eddig a helyiek közül is kevesen tudták, vagy ha tudták is, nem mertek róla beszélni. Ez a tény növeli a mintegy 150 hívővel bíró szerbcsernyei katolikus templom kegyeleti és történeti jelentőségét. A püspökség a közfelháborodás miatt az épület lebontásától elállt, így a már korábban bejelentett részleges felújítása a magyar állam segítségével remélhetőleg legkésőbb tavasszal megkezdődik.
Imádkozz és gyújts gyertyát! Harangszóval emlékezünk 1456 óta arra, hogy Isten segítsége Nándorfehérvárott (ma Belgrád) győzelemre vitte a kereszténységet. A 2004. pedig éve lehet az Európai Alkotmányba rögzítendő kereszténységünknek, ha közös imával erősítjük egymást. A Primor Szentkatolnai Bakk Endréről elnevezett alapítvány felhívással fordul az egyesült Európa keresztény népeihez, hogy csatlakozzanak minden este 19 órakor tartandó közös imánkhoz.
A világ hatalmas változás előtt áll. A jelenlegi, általunk megteremtett világ mesterkélt és rendkívül torzra sikeredett. Bár a mostani gazdasági és politikai „világrend”- nek elvileg a közös érdekek mentén a világ népeit kellene szolgálnia, ez sajnos közel sincs így.
A Kárpátaljai Irodalmárok, Művészek, Alkotók Közössége,
Mához 113 éve született Illyés Gyula háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, műfordító és szerkesztő, aki munkásságával a népi írók mozgalmának szószólójává vált – ám ahogyan költészetében is több, a korban hangsúlyosnak számító lírai megszólalásmód is érvényesült, úgy a politikai szerepvállalása sem volt ennyire tisztán kirajzolható.
Mához 256 évre született Kazinczy Ferenc, akit a legtöbben nyelvújítói és irodalomszervezői tevékenysége révén ismernek. Sokoldalú és összetett személyiség, több vonatkozásban is megelőzte saját korát, és a mai napig érzékelhető munkásságának hatása – alkotásait, életrajzi írásait, levelezéseit a magyar irodalmi irányzatokat figyelembe véve megalapozó értékűnek tekintik a vele foglalkozó szakértők.
A valódi menekültet segíteni kell, ám aki kopogtatás nélkül hatol be a házunkba és a hazánkba, betörő – vallja Barsi Balázs. Miközben Ferenc pápától magyar egyházi vezetőkig többen a feltétel nélküli befogadásra intenek, a sümegi ferences kolostor házfőnöke, a népszerű hitszónok muszlim honfoglalásról beszél.
Néhány órával a magyar forradalom kitörése után Erdélyben megalakultak az első rendszerellenes szervezetek. A magyar nemzet soha nem tapasztalt egységbe kovácsolódott. Az új ember formálásáról szóló teóriák a magyar forradalom hatására percek alatt összeomlottak. Ki kell mondanunk végre: 1956-ban a legyőzhetetlennek hitt szovjet birodalom nemcsak a magyar forradalomtól kapott halálos sebet, az erdélyi, székelyföldi, bánsági, partiumi, szilágysági, máramarosi magyar szervezkedésektől, szervezkedési kísérletektől is végzetesnek bizonyuló tőrdöfést kapott!
