Cseh Tamás-kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Helyzetjelentések címmel emlékezik a nyolcvan éve született Cseh Tamásra a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) keddtől látható kiállítása.
Egy hagyatékból akkor lesz örökség, ha kiállítást kap egy múzeumban – emlékeztetett a tárlat hétfő esti megnyitóján a PIM főigazgatója. Demeter Szilárd kiemelte: az emlékkiállítás különlegessége, hogy társkurátorai, Cseh Bori és Csengey Balázs Cseh Tamás, illetve a dalszerző-énekes egyik alkotótársa, Csengey Dénes költő, író gyermekei, akik ritka alázattal és odafigyeléssel fordultak szüleik életműve felé.
Nagyernye a hajdani Marosszék legészakibb faluja. Nevét az Ernyei nevű főúri családról kapta, mely az Árpád-házi királyok korában nagy szerepet játszott; a család István nevű tagja 1303-ban az ország nádora volt. Orbán Balázs említést tesz arról, hogy a falura a területén levő sok vízforrás, ér okán az Ernyés nevet használták, mely idővel Ernyévé alakult át. Ezúttal a nagyernyei Bálintitt-kastélyt mutatjuk be olvasóinknak.
A második világháború után újjáalakult Csehszlovákiában az 1945. április 5-i kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország „felbomlasztásáért”. Az Edvard Beneš államfő által életbe léptetett 141 dekrétum közül 33 közvetlenül vagy közvetve e két nemzetiség alapvető jogait korlátozta, egyik pedig megfosztotta őket állampolgárságuktól is. 1945–46 telén mintegy 40 ezer felvidéki magyart deportáltak fűtetlen marhavagonokban a csehországi Szudéta-vidékre, ahol sokszor rabszolgaként bántak velük. A rendeletek lehetővé tették a magyarok földjeinek elkobzását, állásukból való elbocsátásukat, a hivatalos nyelvhasználat és minden kulturális egyesület betiltását. Kiűztek 36 ezer, 1938 előtt magyar állampolgárságú személyt, internálták a pozsonyi, kassai, komáromi magyarokat, lakásaikat elkobozták. 1946. február 27-én lakosságcsere-egyezményt írtak alá. A magyar lakosság Felvidékről való kitelepítése 1947. április 12-én kezdődött és 1949. június 5-ig tartott. Április 12-ét a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává nyilvánította a magyar Országgyűlés 2012-ben. Ebből az alkalomból Történelmünk rovatunkban Vigh Károly az Élet és Tudomány folyóirat 1992. évi első számában megjelent írását közöljük. A szerző a jelzett időszakban a Magyar Külügyminisztérium Pest megyei összekötője volt a csehszlovák bizottságnál.
Marosvásárhely „föld alatti városában” jártunk, ahová Puskás Attila történelemtanár vezetett le bennünket. A római katolikus Keresztelő Szent János Plébánia – egykori jezsuita templom – északi mellékoltárai alatti kriptát a kétezres évek elején fedezték fel újra, a Csató Béla főesperes idejében végzett restaurálási munkálatok során. 1903-ban ugyanis lezárták a majdnem kétszáz éves, templom alatti temetkezési helyet. Kik nyugszanak a templom alatt, és miért pont ott? – fogalmazódott meg bennünk a kérdés, amelyre meg is kaptuk a válaszokat idegenvezetőnktől.
A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek, vagyis a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat. Nevezik kicsi húsvétnak is, néhol mátkázóvasárnapként tartják számon. Azon gyerekek, akiknek előző hétfőn nem jutott piros tojás, most ismét próbálkozhatnak a keresztanyjuknál, ám régen a komálás jelentette e jeles nap igazi kuriózumát.
Fuksz Sándor, a Magyarok Világszövetsége Petőfi Sándor Bizottságának elnöke az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének napján, nemzeti ünnepünkön tanulmányt tett közzé a Petőfi-csoport nevű közösségi oldalon, amelyben Petőfinek a segesvári csatában való eltűnése.
A budai várnegyedben székelő Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében szép számban találhatóak a gótika korából származó szárnyas oltárok és hozzájuk szorosan kapcsolódó, fából készült szakrális kisemlékek, szobrok. A késő gótikus szárnyas oltárokat felölelő állandó tárlat legértékesebb darabja a kisszebeni Keresztelő Szent János-plébániatemplomból származó főoltár és a két mellékoltár.
A Muzsikás együttes ötven évvel ezelőtt Sipos Mihály, ifj. Csoóri Sándor és Hamar Dániel triójával indult útjára, és azóta megannyi korszakváltáson ment át. Az ifjú legények útnak indultak, hetedhét országon át jártak s keltek, „csujogattak”, hogy megismerjék a világot és önmagukat. A következő írás a zenekar egyediségére igyekszik rámutatni, amelyből ‒ a félévszázados fennálláson túl is ‒ bőven akad.
Idén is megszervezte a március 15-i ünnepséget az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete. A régi hagyományok szerint a postaréti Székely vértanúk emlékművét övező parkban lezajlott, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatallal partnerségben szervezett megemlékezés 16 órakor vette kezdetét.
„Ha reactio nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység s több a polgári erény, mint a dicsvágy, én biz azt hiszem, lesz még a magyarbul valami s pedig sok!” – írta gróf Széchenyi István titkárának az események hatására 1848. március 17-én kelt levelében. Történelmünk rovatunkban Deák Imre: 1848. A Szabadságharc története levelekben – ahogyan a kortársak látták című, Budapesten, 1943-ban kiadott gyűjteményéből válogattuk 1848. március 15-e utáni, de még márciusban kelt leveleket, iratokat. Az írásmód a 175 évvel ezelőtti, a németből fordított leveleké meg 80 éves. A szóban forgó magyar ministerium kifejezés a felállítandó magyar kormányt jelenti.
1849 forró nyarán a cári szuronyok segítségével győzedelmeskedő, bosszúért lihegő császári-királyi hadsereg hajtóvadászatot indított a magyar hadseregben szolgálatot teljesítők után, és a honvédsereg itthon maradt állományából mintegy 1200 egykori császári-királyi tisztet ítéltek el a hadbíróságok és legalább 40–50 ezer honvédtisztet és honvédet kényszersorozással vittek el külhoni garnizonokba, hogy átneveljék a „Kossuth-kutyákat”. Az ex-honvédek többségét kénytelenek voltak rövid időn belül leszerelni, mert azok forradalmi eszméikkel bomlasztóan hatottak a császári-királyi hadseregre.
Mit keres Petőfi Sanyi egy elit, angol tannyelvű budai általános iskolában? Hogyan kápráztatja el a szegény, de rendkívül okos és talpraesett fiú az egész osztályt fantasztikus ötleteivel? Miként változtatja meg mindannyiuk életét egy misztikus barlangi kaland?
Létezhet-e (jó) politika Isten ellenében?
A kitelepítésekre emlékeztek Marosvásárhelyen
