A szabadság költőjére emlékeztek Badalóban
Közismert, hogy Petőfi Sándor 1847 nyarán több napos körutazást tett az akkori Felső-Magyarországon, érintve Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt is. Beregszászból Badalóba ment.
Már hagyomány, hogy a falu KMKSZ alapszervezete minden év első napján a református templomban – melynek falán emléktábla őrzi a költő ottjártának tényét – szervez ünnepséget. Ezúttal Jakab Lajos családorvos köszöntötte az egybegyűlteket, aki röviden felelevenítette Petőfi életútját. Ünnepi gondolatokat osztott meg a megjelentekkel Kulcsár Ferenc, beregszászi magyar konzul, Csoma Zoltán, a község testvértelepülésének, Szatmárcsekének a polgármestere, valamint Szalai Imre, Badaló polgármestere. A gyülekezet zárásképp együtt énekelte el a Szózatot.
Magyarországnak a XVI. század elején is volt papabilis bíborosa. Bakócz Tamás (1442, Erdőd – Esztergom, 1521. június 15.) személyében, aki igen mélyről jött, jobbágycsaládból származott. Domonkosrendi szerzetes, bíboros, egri püspök, majd esztergomi érsek, címzetes konstatinápolyi pátriárka, gyakorlatilag a pápa után a második egyházi méltóság az akkori katolikus egyházban.
A trianoni békediktátummal megcsonkított ország és szétszakított nemzet egységét jelképezni kívánó országzászló állítási mozgalom megyénk béli mozzanatait ismerteti József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész Országzászló – állítások Háromszéken címet viselő könyve. Bemutatására közvetlenül karácsony előtt került sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A Mária-tisztelet csupán a késő középkor találmánya, nem igaz? Gondold ezt újra!
A csíkszeredai börtönben tett látogatásról Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tegnap számolt be sajtótájékoztatón. Emlékeztetett, hogy korábban magánemberként látogatta meg a két bebörtönzöttet, most viszont az EP külügyi bizottságának elnöki ajánlásával vett részt a látogatáson, és ebből az alkalomból lehetősége nyílt megtekinteni a csíkszeredai börtönben uralkodó viszonyokat is. Megállapította, viszonylag jó körülmények között vannak Bekéék, akik nehezményezik, hogy nem engedik őket külső munkavégzésre.
Jónak tartja a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) idei teljesítményét Brenzovics László, a Szövetség elnöke, hisz működőképes maradt a szervezet, és azokat a feladatokat, amelyeket maguk elé tűztek, nagyrészt meg tudták valósítani. Mindez azért is megbecsülendő eredmény, mert a magyar érdekvédelmi szövetséget és a kárpátaljai magyarságot korábban soha nem látott atrocitások érték az elmúlt évben. Az oktatási törvény körüli küzdelmekről, a magyar–ukrán kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, az ukrán gazdaság kilátásairól és a KMKSZ terveiről is kérdeztük a kárpátaljai magyar közösség vezetőjét, az ukrán parlament képviselőjét.
Nemcsak a Nyugati Szövetségnek, a négy erdélyi megye társulásának van elege Bukarest alkalmatlanságából és cselekvésképtelenségéből. Valójában az egész ország ugyanezt érzi, és egyre több polgármester és üzletember fogta fel, hogy már semmire sem számíthat a központ részéről. 
Ragályos divat lett manapság, nem csak fiatalok körében, a „kipróbálom magam” lózung: egy munkahelyen, egy szerepben, egy izgalmasnak ígérkező munkakörben, szolgálatban, hivatásban, életállapotban. Aztán, ha nem sikerül, odébb állok. Mintha egy ruha- vagy cipőüzletben lenne. Ha szorít, ha szűk, minek hordani, inkább eldobom. Holott jóformán még próbára sem tette magát, sem az élet őt. Minek lekötni magam? Rugalmas kell lennem. Elcsípni az újonnan adódó, talán még kedvezőbb feltételeket, a még kecsegtetőbb ajánlatokat, nem? Ha túl meredek, amibe belefogtam, meg hát hagyományos is, tehát nem trendi, ha túl sokat követel, ha túl sok illúziót, elképzelést kell feladnom érte, akkor inkább nem. Nem éri meg, nem ér annyit.
A katolikus egyház zsugorodik szerte Észak-Európában. Hollandiáé a kétes dicsőség, hogy vezető ezen a téren: mi voltunk 
Elfogadhatatlanok a politikában azok a hangok, amelyek mindenért a migránsokat okolják, és megfosztják a szegényeket az őket megillető jogoktól – idézi Ferenc pápa szavait a Vatikán által kedden kibocsátott békeüzenet.
Az izraeli légierő újabb provokatív gyáva tettet hajtott végre azzal, hogy a legutóbbi Szíria elleni légitámadásaihoz azt használta fedezéknek, hogy két civilekkel teli utasszállító landolt Bejrút és Damaszkusz repülőterén. Ezzel pedig az utasok biztonságát és életét kockáztatták. Az esetről az orosz védelmi minisztérium szóvivője Igor Konashenkov számolt be egy sajtótájékoztatón. „Az izraeli légierő provokatív cselekménye két utasszálító gépet sodort veszélybe amikor hat darab F-16-os vadászgépük légi támadást hajtott végre Szíriában a libanoni légtérből.”
Bakos Ferencet (1891-1962) kisgyerekkorától fogva tanítgatta apja a különböző ősi, magyar népi gyógymódokra. Néhány év múlva már több száz éves tudás birtokában volt, melyet a régi öregektől tanult, lesett el. Szakadatlanul járta az erdőket, mezőket, gyűjtötte a gyógyfüveket, a természet kincseit, hogy minél több emberen tudjon segíteni.
„A patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt. A kitartás az a kemény munka, melyet akkor végez el az ember, amikor már belefáradt a kemény munkába.” Ezzel a gondolattal ajánlotta figyelmembe Ormánság – Rejtőzködő kincsek című új művét Mánfai György fotóművész.
