Komjáthy Aladár: Egy rózsához
Elnézem izzó szirmaid a nyári
hanyatló kedvű nap tüzébe fontan,
testvéreid: egy egész rózsafányi,
körülölelnek virággá bomoltan.
„Mi volt a sorsod” – kérdezem, egy távol
s más életforma rabja – „kis virágom?”
Az üde fény neked másként világol
és más a méh az égő rózsafákon.
Kis arcod elborul, ha felhő szárnya
takarja el az izzó, kék csodát
feletted s mintha mosolyodra várna,
az éjszaka szerelmesen fon át.